A gyöngy sorsa

Ringó nádszál libben a szélben

Bíbor díszletben érkezik éjjel

Apró lángot fölszít és itt hagy

Izzó csöndben csábító illat

Szikrázó sötétben súgja hogy itt vagy

Hitetlen lelkem könnyezve ámul

Sóvár szemem évődve bámul

Ajkaid között gyöngy sora csillog

Kelő nap tüzében esthajnalcsillag

Huncut mosolya szemedbe csillan

Válladról földre lágy kelme surran

Lüktet a pulzusom feledve múltam

Ajkamnak ízét érzed a szádon

Remegő ifjakat szívemből szánom

Vérednek szavát kérem most számon.

Lassú ujjbeggyel remegő testet

Érintek szépen, s gyöngyeid feslett

feszülő sora már hozzám láncol

pattanó kötődés karomba lágyul

szóródó kötelék szanaszét táncol

Édes hajlaton gurulva játszik

jáccint kelyhében nyugodni látszik

Feszült testeden édes csók csattan

Halk sóhajjal nyög fel a rattan

Bőröd ízével győzelmet arattam