2009. március 21., szombat

Kedves Gyöngyös Meskások......!

....akik idetévedtek a blogomra!
Összefogásra szeretnélek buzdítani titeket!
Konkrétan az árak meghatározásáról fogok írni.
Gondolom észrevettétek, hogy én is Meskázok. Nagyon nehéz kialakítani az általunk készített tárgyaknak az árát, mert nincs túl nagy tapasztalatunk abban, hogy a vevőkör mit bír megfizetni... ettől függetlenül azt szeretném tőletek kérni, hogy fogjunk össze és értékeljük a saját munkánkat akár magunk előtt, de ugyanúgy mások előtt is! Ha te lenézed a munkádat, más sem fogja túlzottan értékelni.
Sokan itt Mo-n még mindig nem ismerik azokat a technikákat, amiket mi alkalmazunk a gyöngyfűzés során, sokan el sem tudják képzelni, hogy egy gyönyörű ékszer milyen folyamatokon ment keresztül, mennyi ideig tartott az elkészítése és mennyi anyagköltségedbe került. Ezzel igazából nincs is semmi baj, hiszen mi ugyanígy nem tudjuk, hogy egy táskát hogyan kell megvarrni, vagy hogy a tisztítóba bevitt ruhánkat milyen eljárásoknak vetik alá, rá sem kérdezünk soha..ugye? Mi miért nem gondolkodhatunk egy kicsit így?

Senkit nem akarok megvágni az eladásaimmal kapcsolatban, de gondoljatok bele, hogy egy "normális" vállalkozás munkafolyamatainál költségként elszámolják pl. az áramot is stb, nem csupán az anyagköltséget. Mi ezt nem tesszük meg...
De megtehetjük, hogy ha nem is teljesen pontosan, de legalább számoljuk ki az anyagárunkat és a ráfordított időnk értékét! Ha belegondolsz, egy autószerelő egy órás munkabére kb. 2000 Ft, mi hol tudnánk ennyit elkérni az ékszerekért? Nem is ilyen mértékű árra gondolok, és nem horribilis összegekre.
De azzal, hogy szinte egymás ellen dolgozunk, lejáratjuk saját magunkat, egymást és magát a gyöngyfűzést is! Mi szeretünk gyöngyöt fűzni és igazság szerint ebben a tevékenységben egy gyönyörű hobbit ismertünk meg. Most már lehetősségünk nyílt arra, hogy árulni is tudjuk műveinket és ebből adódik, hogy nem csak magunknak, ill. barátainknak készítünk ékszert. Sokan vannak, akik nagyon ügyesek, mégsem regisztrálnak a Meskára, mert látván az árakat úgy vannak vele, inkább megtartják maguknak.
Számoljatok egy kicsit! Vajon kinek éri meg az, hogy sok idő és energiabefektetés során létrehozunk egy egyedi, különleges és stílusos darabot, amit aztán ha eladunk, kiderül, hogy szinte ingyen "öltük bele" önmagunkat (és az időt stb).
Mert ha valóban csakis hobbiból fűzöl, akkor értem, hogy nagyon olcsó....
Ha egy ilyen szép munkát végzel másodállásban, akkor viszont az többet ér. Mert ugyan ki mondta, hogy utálni kell a munkánkat azért, hogy merjük elkérni értük az árát??

Tudom, mindenkinek kell a sikerélmény, és ezért írjuk ki az alacsony árakat. De! Ha valaki egy kínai bizsut akar megvenni, akkor vegye meg azt. Ha valakinek igénye van az egyedi kézműves alkotásokra, akkor meg fog minket keresni/találni. És ha kevesebben fognak, akkor azt be kell vállalnunk!
Te is , én is örülök, ha hozzájutok egy olcsóbb szépséghez. De az eladó ebben az esetben sem kapja meg azt, ami járna neki.

Ezért szeretném, ha kicsit jobban összefognánk és merjük felvállalni azt, hogy amit teszünk, az meseszép, igényes munka, ami miatt még sok-sok kedves vásárlóval fogunk megismerkedni. Hiszem azt, hogy akik a mi munkánkhoz vonzódnak, meg fognak minket találni.

És hogy miért is írom mindezt?
Ha még több gyöngyös beregisztrál, akkor kevesebb vásárló jut nekünk/neked/nekem?
Szerintem mint ahogy mi is különbözőek vagyunk, úgy a vevőknek is különbözőek az igényeik.
Akikre én gondolok, mind egytől-egyig a saját stílusukban fűznek évek óta!! (nem pedig az első gyöngyfűzött ékszerükkel
próbálkoznak), nem másokat másolnak! Tudnak egyediek lenni, felvállalják azt, ami az ő szívükben született meg, és ha még persze hatással is vagyunk egymásra, akkoris saját ötlettől vezérelve teszik magukévá azt, amit valahol láttak.
Ezt figyelembe kell venni és értékelnünk kell saját tudásunkat és egymást, mert különben a vevőkkel el fogjuk hitetni, hogy a mi munkánk is egyenlő azzal, amit bárhol megvehet az ember.
Higgyétek el, hogy sokan még egy patentot sem tudnak felvarrni maguktól, nemhogy egy olyan varrott karkötőt elkészíteni, mint Zazie, olyan peyote karkötőt, mint BeRo (még ha ahhoz kell is minta, de nagyon sokáig tart), olyan fejedelmi ékszereket mint Enikő, olyan romantikus horgolmányokat mint Barbi (én sajnálom h már nem nagyon csinálja), de itt van Tiszi is, aki szerintem mindig a legszebbeket rakja fel rémisztően olcsón.. hirtelen ti jutottatok eszembe, senki ne haragudjon, ha most nem írtam ide! Vezsuzsit azért nem említettem meg, mert ő nagyon is tisztában van azzal, amiről itt most írok.

Bármelyikőtöktől nagyon szívesen elfogadnék ékszert :) és biztos, hogy sokan vannak még így ezzel!!

Nagyon remélem, hogy sem titeket, sem nem említett más gyöngyfűzőket nem bántottam meg, és a kedves vásárolni vágyó látogatókat sem.

A célom nem az, hogy elérhetetlen árakat diktáljunk, hanem hogy bizonyos szinten a készítő kapja meg azt, ami neki jár.... anyagi értelemben is.. sajnos ilyen világot élünk.
Gondolkozzatok el rajta, hogy ha egy-egy ékszer fölött kettő-három délutánon át ülünk, akkor hogy bocsájthatjuk áruba kb. 3000 Ft-ért?

Még leírnám, hogy ezeket csak javaslom, bár nagyon boldog lennék, ha sikerülne együttműködnünk.

Szerintem egymást erősítve dolgozzunk.

És puszi mindenkinek.

14 megjegyzés:

Tiszi írta...

Teljesen egyetértek veled. És én benne vagyok, hogy csináljunk egy közös árképzést. Csak halkan kérdezem: már megint mit tettem fel olcsón??? :) Szóljatok rám, mert nem érzem... idén egy nyakláncot adtam el. Szóval vagy nem szépek vagy drágák... vagy én vagyok türelmetlen? :)
De fogjunk össze! :D

Bero írta...

Én is csatlakozom hozzátok! Száz százalékosan egyetértek én is, mind az árakat, illetve a műveinkbe beleszőtt sok-sok munkát, szeretetet s persze apró gyöngyöcskéket is! A legtöbb ilyen kis "csoda" nagyon a készítő szívéhez nő, s nem adhatja el azon az áron, amelyen haszna is lenne belőle, s nem horribilis többtízezrekre gondolok! Csak úgy tapasztaltam, hogy a mai társadalom nagy része inkább fordul az általatok említett kínai bizsuhoz!!!S amit mi nagy gonddal készítünk el, annak az árát sajnálják, inkább a sorozatgyártott,néha ízléstelen ékszereket részesítik előnyben!De ez a közös árképzés jól hangzik! :D

Enikő írta...

Örülök, hogy szóba hoztad ezt a témát, mert ezen a területen én bizony elég zöldfülűnek számítok s úgy tűnik az ékszereim értékesítéséhez szükséges üzleti érzék is teljes egészében hiányzik belőlem. A héten ugyanis én is rászántam magam a meskázásra s bizony az árképzés okozta a legtöbb fejtörést.Végülis a felkerült árakat a férjemnek "köszönhetem", aki úgy gondoltam reálisabban látja a dolgokat, mint én.Megmondom őszintén én nem éreztem úgy , hogy keveset kértem volna a munkáimért.De ezek szerint tévedtem! Tényleg jó lenne ha ebben a témában sikerülne közös nevezőre jutnunk, hogy senki ne károsodjon, s mindenki jól járjon!
Még egyszer köszönöm, hogy leírtad ezeket a sorokat!

Hoyacarnosa írta...

Nagyon örülök, hogy válaszoltatok és hogy hasonlóan gondoljátok mint én.
Én sem hatalmas árakra gondolok, sőt biztos vagyok benne, hogy egy jó ideig úgysem fogunk merni olyan árat kérni az ékszerekért, mint amit talán megérdemelnének.
Meg aztán nagyon fontos, hogy azt meg is vegyék, legyen, aki szívesen megfizeti.
Én abba nem szeretnék konkrétan beleszólni, hogy kinek olcsók, vagy nem a termékei, mert nem lenne korrekt (egyedül Hajninál tettem ezt meg eddig :)

Van egy nagyon jó ötletem erre a célra, alig várom már, hogy kiderüljön a számomra, hogy kivitelezhető-e. Mármint h képes vagyok-e rá :)
Ha igen, szólok.

És tudom, hogy van ez: amit én készítek, az nekem milliókat ér, de ha el kéne adnom, akkor csak kétezret... De azt hiszem, ez pont azoknál fordul elő, akik jól dolgoznak! :) És ez nagyon pozitív, hiszen ez utal az igényességre, a precizitásra, ebből látszik, hogy nem adsz ki bármit a kezedből!

Carmen írta...

Sziasztok,

Nagyon örülök ennek a kezdeményezésnek, és teljes szívvel támogatom. Főleg azt látva, hogy mennyire megszaporodtak a gyöngyfűzők a Meskán, a növekvő konkurencia pedig megköveteli az árak csökkentését, ha versenyképesek akarunk maradni. Még így is mindig úgy érzem, hogy túl drágán adom az ékszereket, mert hát ennyi pénzből tucatnyi bóvlit is meg lehet venni. De hát az mégiscsak bóvli...
Szóval várom, hogy milyen ötlete van Hoyacarnosának, mert biztosan szeretnék részt venni!

csarab írta...

Jó az ötlet! Bár én mást is csinálok, de benne vagyok!
Pussz:Era

KataMűvek írta...

Egyetértek veled teljesen! Csatlakozhatok? A Meskán többek között még ezért nem árultam, bár boltocskám már van. . .

Hoyacarnosa írta...

De jó, hogy egyre többen vagyunk! :)
Már dolgozom az ügyön :)

Nemsokára kész is!

vezsuzsi írta...

Erika!
Teljesen a szívembôl beszéltél,mint ahogy már megtettem én is!

Amíg a mostani negatív árharc megy a meskán addig én csak a bôrdolgaimat teszem fel....... a gyöngyökrôl egy idôre lemondtam.
Fûzök én,csak nem teszem a meskára!

LNóri írta...

Sajnos sokszor én sem tudom belőni az árakat és mivel amúgy is folyton kevés a pénzem és a gyöngyökbe fektetett pénzem meg sok(ami benne áll), így sokszor csak arra gondolok, hogy ha nem is sok, csak valami kevés vissza jöjjön, amiből valami új szépet vehetek (mert venni való mindig akad ugye...:))
szóval ezért nehezen lövöm be én is az árakat.
Nóri

Babó gyöngyművek írta...

Én is szívesen benne vagyok, pláne hogy említettél is. Én azért amondó vagyok, hogy azt a terméket kézbe is kell venni. Nagyon figyelni kell hogy tényleg hibátlan munkát csináljunk, és akik eddig tőlem drágább darabokat vettek, legközelebb is megtették mert tudták mire számíthatnak. Szóval hajrá lányok, kalkuláljunk együtt!

NIKOL írta...

Sziasztok! Ha nem baj, írnék én is egy pár sort, őszinte véleményemet, remélem senkit nem bántok meg ezzel! .A Meskát kb. november végétől kisérem figyelemmel, december végén raktam fel az első termékemet. Hát igen……az árakat nehéz kialakítani , hiszen mindenki arra törekszik, hogy megvegyék az ő termékeit és ugyanakkor némi munkaköltsége is legyen.
Gondolhatnám, hogy az én áraim drágák, mert még nem vettek tőlem semmit, de nem gondolom, sőt inkább alacsonyak. Mégsem vesznek tőlem…  A sikertelenségem okát több dologban látom: Az első, már túl későn raktam fel a termékeimet, óriási a konkurencia, sőt azóta fokozódott. Második: azoktól vesznek, akinek NEVE van, sok sikeres eladással rendelkeznek, vagy azoktól akik rendkívül olcsón kínálják termékeiket. Mostanában olyan igazi „kis aprógyöngyös” szöszmötölős terméket keveset vettek meg, amit én is szeretek készíteni , inkább több „bizsu” jellegű dolgokat. Én nem látok fantáziát a gyöngy, stopper, gyöngy, sodrony megoldásban, sem az összeakasztok valamit dolgokban.
Persze mondhatnátok, hogy ki vagyok én, a sok közül az egy………, mert csak azt ismerik (ismeritek) aki aktív, van blogja , fórumozik, ismert a NEVE. Én túl gyáva voltam, és kishitű hogy két évvel ezelőtt blogot készítsek, rendszeresen fórumozzak. Nem érzem magam kezdőnek, sőt igénytelen készítőnek sem.
Azt a kérdést is boncolgattam magamban, hogy ki az igényes, egyedi készítő? Neveket nem akarok íni, sokan vannak, akik igazán egyedit készítenek, de általánosságban ( én is ) minták után készítünk termékeket, különböző színösszeállításban, vagy esetleg némi változtatással, saját ízlésünkre formálva. De ettől még igényes készítők lehetünk, hogy nem tudunk teljesen új dolgot kitalálni, ugyanakkor nem adunk ki olyan munkát a kezünkből, amivel nem vagyunk elégedettek. És rengeted minta létezik,…..milliónyi album., csak valaki ismeri, valaki nem. Én is találkoztam már olyannal, hogy ezt én találtam ki teljes mértékben, közben meg, rátaláltam egy könyv mélyén az eredeti mintában. De szerintem ez nem baj, ha szépen van kivitelezve.

” Tudom, mindenkinek kell a sikerélmény, és ezért írjuk ki az alacsony árakat.” , lehet hogy valaki így gondolkodik, de az esetek nagy részében inkább arról van szó, hogy már nem tud a spájzba termeli, valamitől meg kell válni, és legalább az alapanyagdíj jöjjön vissza. Mindenki szeretne keresni is vele, legalábbis én őszintén hiszem, de ez keveseknek adatik meg. Mikor egy sok munkaórás karit vagy láncot elkészítek, mindig mondom magamba, ezt nem adnám el csak X ft-ért, de mikor látom hogy nem kell senkinek , (kínaiakhoz viszonyítanak) kénytelen vagyok „leárazni”. Nem a sikerélményért, mert nagyon sajnálom, és tudom hogy ennyi pénzért senki sem csinálná meg, de legalább az anyagköltség jöjjön vissza, mert másképp nem tudok újat készíteni…….. Nagyon sokan vannak így !  Állandó kényszert érzel az újabb munkára, de már nem tudod finanszírozni….

A reális árképzéssel, mostani kereslet mellett, én nem látok nagy reményt az értékesítésre.(anélkül sem) Nincs rá igény……..:( Gyöngyfűzés és gyöngyfűzés között is van különbség. Az „összeakasztást”, inkább bizsukészítésnek mondanám, nem fűzésnek, hiszen effektív azzal nincs órákig tartó aprólékos munka. Persze még kavarognak a gondolatok bennem….. Köszönöm , hogy meghallgattatok!

Hoyacarnosa írta...

Ide is írok már, mert lehet mások is olvassák, azért, hogy a félreértéseket elkerüljem.

Ennek a bejegyzésemnek kettő fő célja van.
Az egyik, hogy ha árulni szeretnénk az ékszereinket és hosszú távú terveink vannak vele, akkor célszerű inkább együttműködni egymást segítve. Ez azért jó, mert később sem leszünk esetleg irigyek egymás sikerére. Jobban megismerjük egymást és nyitottabban tudjuk megközelíteni az anyagi dolgokat is.
Bízom abban, ha képesek vagyunk együttműködni, úgy hatással leszünk bármelyikőnk egyéni fejlődésére is, valamint örülni fogunk a többiek sikerének is.

A másik, hogy nem magas árak megszabására célzok, hanem az aktuális vevőkör igényeinek a kielégítésére úgy, hogy azért nekünk is jusson vmi belőle, tehát ne teljesen ingyen dolgozzunk.
Ha együtt szabunk árakat, akkor az ékszereink árai egy egységet képet fognak alkotni. Nem lesznek túl nagy eltérések. Így elkerülhetjük az egymás ellen való árharcot.
Ez azt is jelenti, hogy kikerülhetjük a bosszankodást, ha azt látjuk, hogy vki túl drágán, ill. túl olcsón tenne fel vmit a meskára és akkor jön a személyes bizonytalanság.
Tehát a cél az egységes árképzés. Mert ha egymás ellen dolgoznánk, akkor az árak egyre alacsonyabbak lennének, és ez pedig hozza magával a minőségi munkák elsatnyulását is, mivel akkor már sajnos a saját hibánkba esnénk ezáltal. Tehát nem készítenénk drágább, nívósabb termékeket sem, mivel azt látnánk, hogy arra úgy sincs igény.
És akkor csinálnánk az összeakaszthatós fülbevalókat, amiket mások csinálnak és 5 perc alatt megvan.

És az még egy fontos momentum -bár ezt már említettem-, hogy ha mi lebecsüljük a munkánkat, akkor nem várhatjuk, hogy mások azt értékelni fogják.

Dapple írta...

Sziasztok, én csak most akadtam rá a blogodra, a Meskáról viszont már hónapok óta ismerlek, és csodálom a műveidet!
A témához..tényleg elég nehéz dolog az árképzés, mikor én megnyitottam a Meska boltomat, és feltettem az első 3 ékszeremet, kikértem barátnőm tanácsát, hogy mégis szerinte mennyit kérjek. Jóval magasabb árat mondott, mint amennyiért végül felraktam..Nehéz a helyzet, ilyenkor belegondolok, hogy vajon, aki vásárlóként jön ide, mennyit fordíthat egy ékszerre..hisz annyi bizsu van, amit már fillérekért megvehet, lehet, hogyha ránéz az ékszeremre, annyit mond, h "úristen, de drága" és már tovább is áll..én meg ugye mégiscsak szeretném, ha eladnék párat..Annyi biztos, hogy nem szoktam direkt alacsonyabb árat megadni másoknál..az nekem nem érné meg..Inkább akkor megtartom magamnak az ékszert :)
Ha sikerült már kiötölnötök valami okosat, arra én is kíváncsi lennék! :)
Üdv, Beadapple